Komáromban is bemutatták a Magyar Templom-felújítási Programot

A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.

Az államtitkár erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyen a magyar templomfelújítási program keretében a Felvidéken megvalósuló felújításokról számolt be. Ennek során 96 magyarok lakta településen 69 római katolikus, hat görögkatolikus, 25 református templomot és egy zsidó imaházat újítanak fel mintegy másfél milliárd forint magyar állami támogatásból. A támogatások folyósítása már a nyáron megkezdődhet.

Soltész Miklós a templomfelújítási programról szólva azt mondta: az segít erősíteni a hitéletet, és így a helyi magyar közösségek megőrzését, ugyanakkor segíti a helyi gazdaságot, és mutatója az egyre jobb magyar-szlovák kapcsolatoknak is. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időszakban, a 21. században ezek a nemzetek erősítsék egymást, és azt keressék, ami, összeköti őket.

\"Ez a két nemzet, mi magyarok és szlovákok egymásra vagyunk utalva, ebben az elképesztő nagy nyomásban, részben Brüsszel, részben pedig a teremtett világunkat lerombolni akaró ideológiák részéről\" - szögezte le Soltész Miklós.

Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye érseki helynöke a révkomáromi római katolikus plébánián tartott sajtótájékoztatón a felvidéken felújítások részleteiről azt mondta: többnyire az egyházi épületek külső tatarozására kerül majd sor, kisebb és közepes nagyságú településeken, rendszerint 15-30 millió forint közötti összegből. Ennél nagyobb összeget szánnak a révkomáromi Szent András-bazilika felújítására: az emblematikus egyházi épületet megközelítőleg 1 millió euróból (mintegy 360 millió forint) újítják majd meg.

Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a felújítási programért, amely - mint fogalmazott - azon felül, hogy segíti a felvidéki magyar hívőket, mutatja a nagyon jó magyar-szlovák szomszédsági viszonyokat is. A támogatást nagyon szép gesztusnak nevezve rámutatott: az ilyen felújításhoz elődlegesen a helyi közösségnek kellene forrásokat biztosítani, amihez viszont a felvidéki magyarság parlamenti érdekképviselete segíthetne hozzá.     A magyar kormány által jóváhagyott templomfelújítási program keretében közel 26 milliárd forint támogatásból 1800 templom és imaház újul meg, többségében Magyarországon, de részben határon túli magyarok lakta területeken is.

MTI/MKP/Oriskó Norbert

Hamarosan az Újvár laktanya padlástere is megnyílik a látogatók előtt

Már egy hónapja dolgoznak az Újvár laktanya utolsó tetőszakaszának a felújításán. Ha elkészül, a látogatók is felmehetnek a padlástérbe.

Eredetileg cserép fedte az épületet, majd ezt váltotta fel az azbesztpala, amely az utóbbi évtizedben már nagymértékben széttöredezett. Az esővíz egyre könnyebben talált utat magának egészen a földszintig, elkorhasztva az útjába kerülő fagerendákat és -léceket, s eközben persze a falakat sem kímélte.

A laktanya tetőszerkezetének javítása még 2014-ben elkezdődött – mostanáig a konstrukció kétharmada készült el, ami mintegy 2,5 millió euróba került. Idén márciusban tudtak hozzálátni a megmaradt 80–90 méter hosszú szakasznak, amelyre a város 565 ezer eurót kapott a kulturális minisztériumtól, amelyhez 50 ezer eurónyi önrésszel járult hozzá. A kivitelezőnek hat hónapja van a munkálatok elvégzésére.

A padlásra az érdeklődők eddig csak a tető első szakaszának felújítását követően nézhettek fel, hamarosan azonban ezt az épületrészt is megnyitják a nyilvánosság számára. A látogatók nem csak a padlást tekinthetik majd meg, de egy fotókiállítást is berendeznek majd itt.

2020-ban a városnak csaknem 2 millió eurós pénzügyi forrást sikerült szereznie az erőd rekonstrukciójára, amelynek egy része az Interreg alapból és a Kulturális Minisztérium pénzügyi támogatásából, részben pedig magánvállalkozások beruházásaiból származik. Ennek köszönhetően idén befejeződhet a laktanya tetőzetének rekonstrukciója, létrehoznak egy turisztikai információs irodát, folytathatják a homlokzat felújítását és transzformátor állomás megépítését, ami az erőd további fejlesztésének fontos feltétele.

Az Újvár építését 1654-ben kezdték el III. Ferdinánd császár parancsára. Az idejétmúlt Öregvár közvetlen védelmét szolgálta volna az ötszögalakú erős öt „hegyes” bástyájával. Miután 1699-ig Magyarország déli részeit felszabadították a török hódoltság alól, az erőd fontossága csökkent. 1763-ban, majd 1783-ban két nagy erejű földrengés rázta meg Komáromot, és az erőd is súlyosan megsérült. Mivel helyreállítása nem lett volna kifizetődő, ezért egy nyilvános árverésen eladták, szinte kövenként. Az erőd csak a 19. század elején kerül ismét a figyelem középpontjába. 1808‒1809-ben Újvár megrongált kőfalait téglával pótolták, és átépítették bástyákat is. 1810-ben a belső udvaron megépült a laktanya, 1815-ben pedig a parancsnoki épület. Az Újvár előtt széles árok húzódott, amelyet szükség esetén a Duna vagy a Vág vizével tudták feltölteni.

Fotó: https://www.facebook.com/komarnokomarom

Potápi: a nemzeti újrakezdés évében tovább kell erősíteni a gyerekeknek és a családoknak szóló programoka

A magyar újrakezdés csak magyar gyerekekkel lehetséges, ezért jövőre, a nemzeti újrakezdés évében tovább kell erősíteni a gyerekeknek, a fiataloknak és a családoknak szóló programokat - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban december 3-án, csütörtökön.

Az államtitkár erről azon az ünnepségen beszélt, amelynek keretében átadta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének a Nemzetpolitikai Államtitkárság által életre hívott Miénk a város! vetélkedő felvidéki nyerteseinek járó - könyvekből és játékokból összeállított bőséges ajándékcsomagokat - úgynevezett "csodasarkokat".

Potápi a rendezvényen rámutatott: az elmúlt évben a nemzetpolitika legfontosabb területe a gyerekek és a családok megszólítása volt, ennek egyik eszköze a Miénk a város! nevű vetélkedősorozat is. Kifejtette: fontosnak tartják, hogy ez a vetélkedősorozat összekötötte a gyerekeket a szülőkkel és a nagyszülőkkel, valamint a távolabb élőkkel is, illetve, hogy az online térben megvalósított versenyt sikerült kiterjeszteni a Kárpát-medencén túli  szórványra is. Hozzátette: a vetélkedősorozatba körülbelül két és fél ezer gyermek kapcsolódott be, ami - a nekik segédkező családtagokkal egyetemben - mintegy tízezer embert jelent.

A vetélkedősorozat nyertesei között 115 - könyvekből és játékokból összeállított bőséges ajándékcsomagot - "csodasarkot" oszt szét a Nemzetpolitikai Államtitkárság.

 "Ez a Felvidéken azt jelenti, hogy 22 intézmény nyert ilyen csodasarkot" - mutatott rá Potápi Árpád János, hozzátéve: a korábbra tervezett átadókat, a járványhelyzet okán, más ütemterv szerint egy-egy régióban együtt fogják megvalósítani.

Az államtitkár beszélt az államtitkárság jövő évre vonatkozó terveiről is. Hangsúlyozta: 2021-ben, ami - a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóratanács múlt heti döntése értelmében - a nemzeti újrakezdés éve lesz, azon kell lenni, hogy minden, az elmúlt években működő programot meg kell erősíteni, fel kell újítani, és olyan rendezvényekkel kell kiegészíteni, amelyek elsősorban a gyerekeknek, a fiataloknak és a családoknak szólnak.

-MTI-

Fotó: kulhonimagyarok.hu

Ökoturisztikai centrum épül Karván

Ökoturisztikai centrum épül a szlovákiai Karván, a Duna Komárom környéki szlovákiai oldalán ez lesz az első ilyen beruházás; a látogatóközpont 2022-re készül el a szlovák-magyar határon átnyúló együttműködési program INTERREG pályázatának támogatásával - közölte az MTI-vel a Dunamente TDM.

A sajtóközleményben kiemelték, hogy a szlovákiai Dunamente térség aktív turisztikai centrumának tekinthető Karva a kúriák, kastélyok falva volt egykor. Az egyik kúria felújításával épülhet fel az az ökoturisztikai centrum, amely a tervek szerint 2022-ben nyithatja meg a kapuit.

Hiánypótló a beruházás, hiszen Komárom környékén a Duna szlovákiai oldalán jelenleg nincs hasonló, 21. századi interpretációs technológiát alkalmazó ökoturisztikai létesítmény, amely a Virtuális valóság, a Leap motion és egyéb egyedi eszközökkel viszi közelebb a látogatókhoz a térség természeti adottságait, és mutatja be az ember helyének sok évszázados változásait a tájban - fogalmaznak.

A cél, hogy a látogatóközpont a térség öko- és aktív turisztikai központjává váljon, ahol a látogatók információkat kaphatnak, összeállíthatják a saját bakancslistájukat, amihez szükség esetén túra- vagy idegenvezetőt, a kenutúrákhoz szakvezetőt, más esetben audioguide-ot (hangos tárlatvezető eszközt), vagy térképet is biztosítananak.

A Dunamente élményei, a környék látnivalóinak a jegyei közös csomagként megvehetők lesznek a szlovák és a magyar oldalon is.

Karva Lábatlannal szemben, az Eurovelo 6 útvonalon található, félúton Révkomárom és Párkány között a Duna partján, kerékpárral és komppal is megközelíthető, a települést évről évre több szlovákiai és magyar turista keresi fel - írják a közleményben.

Átadták az Erzsébet-szigeten Jókai Mór bronzból készült mellszobrát

Átadták a komáromi Erzsébet-szigeten Jókai Mór bronzból készült mellszobrát, mely a róla elnevezett filagóriát díszíti ezentúl. A járványügyi intézkedések miatt szűk körben, a sajtó munkatársai és néhány városi képviselő jelenlétében adták át a megújult környezetben lévő filagóriát és egyben köszöntötték a 20 éve újraalakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet.

Keszegh Béla polgármester elmondta, az 1913-ban Jókai Mór kedvenc komáromi helyszínén, a Beöthy-kertben emelt, kupolás filagóriát Jókai halála után 9 évvel emeltette olasz mintára Beöthy Zsolt irodalomtörténész. Ez volt az első komáromi Jókai-emlékhely.

Mint mondta, eredetileg Zala György szobrászművész alkotása került a kupola alá, ám mivel az gipszből készült, nem őrződött meg az utókornak. A most átadott mellszobor Berecz Gyula szobrász alkotásának másolata, melyet Csütörtöki András restaurátor készített.

Maga az építmény a jövőben restauráláson esik majd át, egyelőre csak lefestették. „Hosszú ideig elhanyagolt volt, majd 2010-ben az Egy jobb Komáromért Polgári Társulás átfestette. A tíz évvel ezelőtti eseményen a kert utolsó tulajdonosai és még maga Szénássy Zoltán, író és helytörténész, a Jókai Egyesület újraalapítója is jelen volt – emlékezett vissza a polgármester.

Keszegh Margit, a Jókai Egyesület nevében megköszönte, hogy a jelenlegi nehéz helyzet ellenére is megszavazta a városi képviselő-testület a filagória és környezete felújításának, valamint a mellszobor elkészítésének költségeit.

Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma

Újra Jókai-mellszobor díszíti majd a szigeti filagóriát

Jókai életében meghatározó szerepet töltött be a komáromi sziget. Zsenge gyermek éveitől fogva itt nőtt fel, és még hajlott korában is ki-ki látogatott ide, ahol Beöthy Zsolt (1848 – 1922, irodalomtörténész) társaságában élvezte a kor íróinak ünneplését. A Beötthy-kertben felállított emlékmű helyén találkozott Jókai a kor íróival, akik Pestről jártak ide baráti találkozóra. Itt találkozott gyakran Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, idősebb Szinnyei József, Molnár Ferenc, Hegedűs István. A kert egyik sarkán áll a gombaszelet alakú tetős, négyoszlopos építmény, amely alatt Jókai első szobrát emelték. A szobor, sajnos, ma már nem látható mert a két világháború között tönkrement. A Jókai-filagóriát 1975-ben kétnyelvű emléktáblával jelölte meg a Komáromi Múzeumbarátok Köre. A komáromi polgárok összefogásának köszönhetően 2010-ben felújították az emlékhelyet. Most a város önkormányzata hozzávetőlegesen 5 ezer eurót költ az Erzsébet-szigeten álló Jókai-filagória és környéke rendbehozatalára, valamint Jókai Mór mellszobrának az elhelyezésére.  

 „Ez a hely, az egykori Beöthy-kert volt Jókai Mór kedvenc tartózkodási helye, ezt az emlékművet az ő tiszteletére emelték 1913-ban“ - olvasható a szigeti Platánfa soron található Jókai-filagória magyar és szlovák nyelvű emléktábláján.

A város az 5 ezer euró körüli összegből az emlékhely körüli térkő-burkolat hiányzó elemeinek pótlása után új padokat rak majd ki, s a zöldövezetet is vonzóbbá teszi. Csütörtöki András restaurátor vállalta a Duna Menti Múzeum emeletén levő Jókai Mór-mellszobor másolatának kiöntetését, s az kerül majd a Zala György szobrászművész által készített gipszszobor helyére. A Zala-mű a 1919-es helyi harcok során semmisült meg.

Valószínűleg a szigorú járványügyi előírások idején nem rendezhető majd a szoborállításhoz méltó ünnepség, de a mű e hónapban már a filagória ékévé válhat.

Tokár Géza politológus kapta idén a Lőrincz Csaba-díjat

Tokár Géza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője kapta idén a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány Lőrincz Csaba-díját. A kiemelkedő nemzetpolitikai tevékenységéért adható elismerés átadásán a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott ünnepségen az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a díjazott tevékenységére is utalva azt hangoztatta, hogy az elmúlt évtizedben a nemzetpolitika szakpolitikává vált.

Németh Zsolt a rendezvényen mutatta be a 2008-ban elhunyt Lőrincz Csaba erdélyi származású külpolitikai szakértőnek emléket állító Nemzetpolitika a változó világban című könyvet. A kötet a 2009-2019 közötti díjazottakról ad áttekintést, valamint ismerteti a nemzetpolitika jelenéről, jövőjéről szóló gondolataikat.

A fideszes politikus a kiadványt méltatva azt mondta, aktualitása miatt akár tankönyv is lehetne, és őszinte, szókimondó gondolataival útmutatóul szolgálhat a döntéshozóknak. Úgy vélte, Lőrincz Csabánál ma sem lehetne jobb névadót találni egy nemzetpolitikai szakmai díjnak.

Utalt arra, hogy a díj névadójának legfontosabb alkotása a határon túli magyarság szülőföldjén való megmaradását célzó kedvezménytörvény volt, amelyet az Országgyűlés 2001-ben fogadott el.

Az idei díjazott, a komáromi születésű Tokár Géza egyebek mellett szerepet vállalt az MKP és a Híd párt, valamint a kerekasztal között megszülető Szlovákiai Magyar Alapdokumentum kidolgozásában és aláírásában, a kisiskolák tervezett bezárása ellen indított magyar aktivitások megszületésében és összehangolásában, a Malina Hedviggel való bánásmód kapcsán született tüntetés megszervezésében - áll egyebek mellett a díjátadásra kiadott ismertetőben.

Németh Zsolt a felvidéki díjazott kapcsán arról beszélt, hogy a szlovákok az elmúlt időszakban sikeresek voltak és \"Szlovákia alapvetően sikeres ország\". Szerinte ennek a helyzetnek számos előnye is van a felvidéki magyarok számára, hiszen könnyű egy sikeres ország részeként a szülőföldön otthon maradni, ugyanakkor ennek veszélye is van; az assszimiláció.

\"Az asszimiláció mindaddig durván fogja tizedelni a felvidéki magyarokat, amíg saját szemükben saját közösségük és Magyarország nem lesz legalább annyira sikeres, mint a szlovák többség, illetve Szlovákia maga. Ez nagyon magasra helyezett léc, de a megmaradáshoz ezt kell megugrani, sikertörténetté kell tenni a felvidéki magyarságot, sikeres közösséggé egy sikeres országban\" - mondta. Hozzátette: ebben kívánják támogatni őket, és ezért van szükség olyan elkötelezett fiatal vezetőkre, mint a mostani díjazott, Tokár Géza.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára azt hangoztatta, hogy a magyar jelenlétnek mindenhol \"élőnek és elevennek\" kell lennie, ehhez a feladathoz egyszerre kell támaszkodni az évszázadok alatt felhalmozott politikai bölcsességre és tudásra, és a kor igényeihez is kell igazítani azokat.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy csaknem ezer éves tapasztalatunk van abban, hogyan kell együtt élnünk más népekkel a Kárpát-medencében. Szerinte a mai feladat az, hogy a szomszédos államokban élő magyarság hogyan lehet sikeres a szülőföldjén.

Azt mondta, a 2010 utáni magyar nemzetpolitika felismerte, hogy ezt az adottságot, a széttagolt államokban való együttélést nemcsak hátrányként, hanem versenyelőnyként is lehet kezelni.

A magyar közösségek fontos szerepet töltenek be az adott országok gazdasági, politikai és kulturális életében, a magyarság kultúrája pedig olyan kincsestár, melynek segítségével a szellemi térben zajló versenyben is sikerrel állhatják meg a helyünket, a mindenkori magyar államnak és kormánynak ezért az a feladata, hogy ezt segítse - mondta.

Hammerstein Judit, a díj bíráló bizottságának tagja arról beszélt, az elismeréssel a 48 évesen elhunyt Lőrincz Csaba Fidesz-tanácsadó, szakértő, tudós, tanár, publicista és helyettes államtitkár emléke előtt is tisztelegni akartak. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a szakember bő két évtizeden keresztül formálta, befolyásolta Magyarország nemzetpolitikáját, külkapcsolatainak alakulását.

Manzinger Krisztián, a könyv szerkesztője a díjazottak gondolatait összegezve egyebek mellett azt mondta, egyetértés van abban, hogy a nemzetpolitikai célok ma is ugyanazok, de a világ folyamatosan változik, ezért az eszközöknek is változniuk kell.

 -MTI-            

Kép: Tokár Géza politológus, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője (k), miután átvette a Kisebbségekért - Pro Minoritate Alapítvány Lőrincz Csaba-díját a Petőfi Irodalmi Múzeumban tartott ünnepségen 2020. október 28-án. Mellette Tárnok Mária, a Kisebbségekért- Pro Minoritate Alapítvány kuratóriumi elnöke és Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke. MTI/Kovács Attila

Befejeződött az elmúlt száz év legnagyobb beruházása a Selye János Gimnáziumban

A felújításra már 2008-ban és 2009-ben is pályázott az isola egy uniós projektre, végül Nyitra megye közgyűlése 2017 őszén fogadta el a felújításra vonatkozó tervezetet. A felújítás végül 2019 tavaszán kezdődött meg. Ennek keretében megújult a világítás, korszerűsödött a fűtésrendszer, kicserélték az ablakokat, restaurálták a stukkókat, illetve hőszigetelték a tornatermet. Az épület hőszigetelésére nem volt lehetőség, mert ugyan nem műemléki épület, de műemléki területen helyezkedik el.

A gimnázium az 1907/1908-as tanévben épült Komárom város támogatásával. A bencés rend kapta meg a bencés gimnázium működtetésére, de az épület városi tulajdon maradt. 1851-től 1907-ig csak algimnáziumként működött, 1907-ben kapták vissza a főgimnáziumi rangot. Az első érettségizők 1911-ben kapták kézhez érettségi bizonyítványukat. A bécsi döntés után 1942/1943-ban építették fel a tornatermet az udvaron. Majdnem 100 év múlva, 2005-ben került sor a padlástér átépítésére, 2016-ban az iskola egy modern multifunkcionális sportpályával bővült.

A felújítást teljes egészében Nyitra megye finanszírozta, az összköltség 1 717 519,85 euró lett. A felújítás a tanítást nem befolyásolta a 2019/2020-as tanévben.
 
Fotó: facebook.com/SelyeGimi

Benkő Géza nevét vette fel a Komáromi Jókai Színház stúdiószínpada

A 2017-ben 48 éves korában tragikus hirtelenséggel elhunyt színész, Benkő Géza nevét vette fel a Komáromi Jókai Színház stúdiószínpada. 

Benkő Géza színész a szlovákiai magyar stúdiószínházi pódiumművészet műfajának egyik legkiválóbb képviselője volt. 2017-ben bekövetkezett halála megrendítette a színházi világot. Az ismert színész művészi ars poeticája és életének mozgatója az útkeresés, a kísérletezés volt, ezért döntött úgy a Komáromi Jókai Színház vezetése, hogy a stúdió 2020 szeptemberétől az ő nevét veszi fel, kijelölve ezzel egy követendő szellemi irányt.

A színház épülete előtt kezdődött a stúdiónévadó, a komáromi Entrópia metálzenekar adta elő Benkő Géza Ott vagyok mindenhol című megzenésített versét.

Bent az előcsarnokban először Derzsi György énekelte el saját megzenésítésben a néhai színművész Meddő dal című költeményét. Benkő Géza Apokrif című szövegét Culka Ottó színművész adta elő.

Gál Tamás Jászai Mari- és Dosky-díjas színművész, a Komáromi Jókai Színház igazgatója egy régi előadás emlékét idézte fel, amelyben Benkő Gézával és Olasz Istvánnal játszottak.

Tóth Attila (Tati), a színész barátja, a Benkő Géza Stúdiószínpad „keresztapja” Svédországból küldött videoüzenetet, majd Derzsi György adott elő részletet a Benkő Géza rendezte Lehár című monodrámából.

A névadó ünnepség zárásaként a jelenlévők megtekinthettek egy Benkő Gézáról készült kisfilmet, amelyet Bárdos Ágnes szerkesztett, s amely először 2018-ban, a Tompa Mihály Országos Vers- és Prózamondó Verseny megnyitóján került bemutatásra. A film operatőre Milan Drozd, narrátora Culka Ottó voltak, a szöveget Varga Emese írta.

A névadó ünnepség műsorát Garajszki Margit dramaturg vezette.

A szeptember 22-i névadóhoz egy másik szomorú évforduló is kötődött. Két évvel ezelőtt ezen a napon távozott Kiss Péntek József író, rendező, tanár, aki 1999 és 2003 között a Komáromi Jókai Színház igazgatója volt. Ebben az időszakban, a színház jubileumi, ötvenedik évadában kezdték meg a körterem stúdiószínpaddá alakítását.

Fotó: Komáromi Jókai Színház

Bérletek éjszakája – Óriási sikert aratott az évadnyitó kulturális ajánlóműsor

A Jókai Színház és az Egressy Béni Városi Művelődési Központ közös szervezésében tartották meg augusztus 28-án azt a színes, zenés kulturális ajánlóműsort a város szívében, a Klapka téren, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a kulturális intézmények kínálatával, s a helyszínen jegyet, bérletet is válthattak a meghirdetett előadásokra, programokra, találkozhattak a színház művészeivel, jelentkezhettek a művelődési ház művészeti csoportjaiba.

A Bérletek éjszakáján felléptek a Komáromi Jókai Színház művészei, az Egressy Béni Városi Művelődési Központ csoportjai, de az érdeklődők megismerkedhettek a dél-komáromi Monostori Erőd Kht. kínálatával is. A rendezvény fővédnökei a két város – Észak- és Dél-Komárom – polgármesterei: Keszegh Béla és Molnár Attila voltak.

A többórás rendezvény óriási sikert aratott, az érdeklődő közönség megtöltötte a Klapka-tér minden zegét-zugát.