A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A ma7 szerkesztősége azt is megtudta, hogy a 2021 október 29-én, az azóta már elhunyt névadó jelenlétében átadott Tarics Lőrincz Margit Szabadtéri Színészmúzeum melletti parkban fémoszlopokra QR kódok kerülnek, amelyek beolvasásával Petőfi Sándor legismertebb verseit lehet majd meghallgatni, a Komáromi Jókai Színház színészeinek előadásában.

A gazdaságfejlesztési támogatások helyben, a szülőföldjén tudják tartani a magyarságot - jelentette ki Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára Révkomáromban pénteken.

A helyettes államtitkár erről a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének szervezésében megrendezett Év Vállalkozója versenyen beszélt, amelynek megnyitóján köszöntőt mondott.

Szilágyi Péter elmondta: a vállalkozók közösségében rejlő erőforrás felmérhetetlen jelentőségű a magyar nemzet gyarapodásában, s ezt az is mutatja, hogy a külhoni magyar vállalkozók körében az egyik legerősebb a ragaszkodás a szülőföldhöz. Kifejtette: felmérések azt mutatják, hogy a külhoni magyar vállalkozók 90 százalékban magyar munkavállalókat alkalmaznak, amely erősíti az intézményrendszert. Továbbá a külhoni magyar vállalkozók 60 százaléka, a magyar családi vállalkozóknak pedig 76 százaléka nem tervezi elhagyni a szülőföldjét, míg például ez az arány a diákság körében 25 százalékos.

\"Azt látjuk, hogy ha egy felvidéki, erdélyi, vagy délvidéki fiatal gyökeret tud ereszteni, vállalkozást tud indítani, akkor sokkal nagyobb az esély, hogy magyarként megmaradjon a szülőföldjén\" - mutatott rá Szilágyi Péter, hozzátéve: ezért is indítottak olyan programokat, amelyek mentorprogramok, támogatások és továbbképzések révén erősítik a fiatal vállalkozókat. Elmondta: a nemzetpolitikai államtitkárság által támogatott felvidéki Év Vállalkozója verseny részint bemutatja azokat a hasznos és jó gyakorlatokat, amelyekből mások is építkezhetnek, a közösségen belül és azon túl is követendő példákat mutat és teremt, valamint érzékelteti azt is, hogy mi mindent lehet elérni.

Az MTI-nek nyilatkozva Szilágyi Péter elmondta: a szülőföldön maradás elősegítését célzó programoknak számos kézzel fogható eredménye van, nagyon sok külhoni magyar vállalkozást sikerült megerősíteni anyagi és szakmai támogatások révén. Ennek jó példája a mostani vállalkozói verseny is, amelyen megerősödött és sikereket felmutató vállalkozók szerepelnek.

Az Év Vállalkozója verseny megnyitóján köszöntőt mondott Forró Krisztián, a tavaly egységessé vált felvidéki magyar párt, a Szövetség elnöke is, aki a támogatási programokról szólva megköszönte a magyar kormánynak a nemzetben gondolkodást. A vállalkozói versenyt nagyon jó kezdeményezésnek nevezte, mert a résztvevők megmutathatják rátermettségüket és azt, hogy helyt tudnak állni. Ezt annál is inkább fontosnak mondta,  mivel az elmúlt két év a koronavírus-járvány következtében rendkívüli kihívások elé állította a vállalkozókat is, s e helyzet kezeléséhez a szlovák kormány nem nyújtott hathatós segítséget.

Az Év Vállalkozója verseny célja a felvidéki magyar vállalkozók bemutatkozási lehetőségeinek elősegítése, együttműködések létrehozása, kapcsolatrendszerük bővítése, valamint a résztvevők szakmai fejlesztése. A versenyt harmadik alkalommal rendezték meg, s az idei téma: \"vállalkozói sikerek Covid idején\".

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

A hit erősítése a magyarság megőrzését is szolgálja, mert ahol a hit megmarad, ott a közösség is megmarad - jelentette ki Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban kedden.

Az államtitkár erről azon a sajtótájékoztatón beszélt, amelyen a magyar templomfelújítási program keretében a Felvidéken megvalósuló felújításokról számolt be. Ennek során 96 magyarok lakta településen 69 római katolikus, hat görögkatolikus, 25 református templomot és egy zsidó imaházat újítanak fel mintegy másfél milliárd forint magyar állami támogatásból. A támogatások folyósítása már a nyáron megkezdődhet.

Soltész Miklós a templomfelújítási programról szólva azt mondta: az segít erősíteni a hitéletet, és így a helyi magyar közösségek megőrzését, ugyanakkor segíti a helyi gazdaságot, és mutatója az egyre jobb magyar-szlovák kapcsolatoknak is. Hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy ebben a nehéz időszakban, a 21. században ezek a nemzetek erősítsék egymást, és azt keressék, ami, összeköti őket.

\"Ez a két nemzet, mi magyarok és szlovákok egymásra vagyunk utalva, ebben az elképesztő nagy nyomásban, részben Brüsszel, részben pedig a teremtett világunkat lerombolni akaró ideológiák részéről\" - szögezte le Soltész Miklós.

Kiss Róbert, a Nagyszombati Főegyházmegye érseki helynöke a révkomáromi római katolikus plébánián tartott sajtótájékoztatón a felvidéken felújítások részleteiről azt mondta: többnyire az egyházi épületek külső tatarozására kerül majd sor, kisebb és közepes nagyságú településeken, rendszerint 15-30 millió forint közötti összegből. Ennél nagyobb összeget szánnak a révkomáromi Szent András-bazilika felújítására: az emblematikus egyházi épületet megközelítőleg 1 millió euróból (mintegy 360 millió forint) újítják majd meg.

Forró Krisztián, a felvidéki Magyar Közösség Pártjának (MKP) elnöke a sajtótájékoztatón köszönetet mondott a felújítási programért, amely - mint fogalmazott - azon felül, hogy segíti a felvidéki magyar hívőket, mutatja a nagyon jó magyar-szlovák szomszédsági viszonyokat is. A támogatást nagyon szép gesztusnak nevezve rámutatott: az ilyen felújításhoz elődlegesen a helyi közösségnek kellene forrásokat biztosítani, amihez viszont a felvidéki magyarság parlamenti érdekképviselete segíthetne hozzá.     A magyar kormány által jóváhagyott templomfelújítási program keretében közel 26 milliárd forint támogatásból 1800 templom és imaház újul meg, többségében Magyarországon, de részben határon túli magyarok lakta területeken is.

MTI/MKP/Oriskó Norbert

Már egy hónapja dolgoznak az Újvár laktanya utolsó tetőszakaszának a felújításán. Ha elkészül, a látogatók is felmehetnek a padlástérbe.

Eredetileg cserép fedte az épületet, majd ezt váltotta fel az azbesztpala, amely az utóbbi évtizedben már nagymértékben széttöredezett. Az esővíz egyre könnyebben talált utat magának egészen a földszintig, elkorhasztva az útjába kerülő fagerendákat és -léceket, s eközben persze a falakat sem kímélte.

A laktanya tetőszerkezetének javítása még 2014-ben elkezdődött – mostanáig a konstrukció kétharmada készült el, ami mintegy 2,5 millió euróba került. Idén márciusban tudtak hozzálátni a megmaradt 80–90 méter hosszú szakasznak, amelyre a város 565 ezer eurót kapott a kulturális minisztériumtól, amelyhez 50 ezer eurónyi önrésszel járult hozzá. A kivitelezőnek hat hónapja van a munkálatok elvégzésére.

A padlásra az érdeklődők eddig csak a tető első szakaszának felújítását követően nézhettek fel, hamarosan azonban ezt az épületrészt is megnyitják a nyilvánosság számára. A látogatók nem csak a padlást tekinthetik majd meg, de egy fotókiállítást is berendeznek majd itt.

2020-ban a városnak csaknem 2 millió eurós pénzügyi forrást sikerült szereznie az erőd rekonstrukciójára, amelynek egy része az Interreg alapból és a Kulturális Minisztérium pénzügyi támogatásából, részben pedig magánvállalkozások beruházásaiból származik. Ennek köszönhetően idén befejeződhet a laktanya tetőzetének rekonstrukciója, létrehoznak egy turisztikai információs irodát, folytathatják a homlokzat felújítását és transzformátor állomás megépítését, ami az erőd további fejlesztésének fontos feltétele.

Az Újvár építését 1654-ben kezdték el III. Ferdinánd császár parancsára. Az idejétmúlt Öregvár közvetlen védelmét szolgálta volna az ötszögalakú erős öt „hegyes” bástyájával. Miután 1699-ig Magyarország déli részeit felszabadították a török hódoltság alól, az erőd fontossága csökkent. 1763-ban, majd 1783-ban két nagy erejű földrengés rázta meg Komáromot, és az erőd is súlyosan megsérült. Mivel helyreállítása nem lett volna kifizetődő, ezért egy nyilvános árverésen eladták, szinte kövenként. Az erőd csak a 19. század elején kerül ismét a figyelem középpontjába. 1808‒1809-ben Újvár megrongált kőfalait téglával pótolták, és átépítették bástyákat is. 1810-ben a belső udvaron megépült a laktanya, 1815-ben pedig a parancsnoki épület. Az Újvár előtt széles árok húzódott, amelyet szükség esetén a Duna vagy a Vág vizével tudták feltölteni.

Fotó: https://www.facebook.com/komarnokomarom

A magyar újrakezdés csak magyar gyerekekkel lehetséges, ezért jövőre, a nemzeti újrakezdés évében tovább kell erősíteni a gyerekeknek, a fiataloknak és a családoknak szóló programokat - jelentette ki Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a felvidéki Révkomáromban december 3-án, csütörtökön.

Az államtitkár erről azon az ünnepségen beszélt, amelynek keretében átadta a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének a Nemzetpolitikai Államtitkárság által életre hívott Miénk a város! vetélkedő felvidéki nyerteseinek járó - könyvekből és játékokból összeállított bőséges ajándékcsomagokat - úgynevezett "csodasarkokat".

Potápi a rendezvényen rámutatott: az elmúlt évben a nemzetpolitika legfontosabb területe a gyerekek és a családok megszólítása volt, ennek egyik eszköze a Miénk a város! nevű vetélkedősorozat is. Kifejtette: fontosnak tartják, hogy ez a vetélkedősorozat összekötötte a gyerekeket a szülőkkel és a nagyszülőkkel, valamint a távolabb élőkkel is, illetve, hogy az online térben megvalósított versenyt sikerült kiterjeszteni a Kárpát-medencén túli  szórványra is. Hozzátette: a vetélkedősorozatba körülbelül két és fél ezer gyermek kapcsolódott be, ami - a nekik segédkező családtagokkal egyetemben - mintegy tízezer embert jelent.

A vetélkedősorozat nyertesei között 115 - könyvekből és játékokból összeállított bőséges ajándékcsomagot - "csodasarkot" oszt szét a Nemzetpolitikai Államtitkárság.

 "Ez a Felvidéken azt jelenti, hogy 22 intézmény nyert ilyen csodasarkot" - mutatott rá Potápi Árpád János, hozzátéve: a korábbra tervezett átadókat, a járványhelyzet okán, más ütemterv szerint egy-egy régióban együtt fogják megvalósítani.

Az államtitkár beszélt az államtitkárság jövő évre vonatkozó terveiről is. Hangsúlyozta: 2021-ben, ami - a Magyar Állandó Értekezlet és a Magyar Diaszpóratanács múlt heti döntése értelmében - a nemzeti újrakezdés éve lesz, azon kell lenni, hogy minden, az elmúlt években működő programot meg kell erősíteni, fel kell újítani, és olyan rendezvényekkel kell kiegészíteni, amelyek elsősorban a gyerekeknek, a fiataloknak és a családoknak szólnak.

-MTI-

Fotó: kulhonimagyarok.hu

Ökoturisztikai centrum épül a szlovákiai Karván, a Duna Komárom környéki szlovákiai oldalán ez lesz az első ilyen beruházás; a látogatóközpont 2022-re készül el a szlovák-magyar határon átnyúló együttműködési program INTERREG pályázatának támogatásával - közölte az MTI-vel a Dunamente TDM.

A sajtóközleményben kiemelték, hogy a szlovákiai Dunamente térség aktív turisztikai centrumának tekinthető Karva a kúriák, kastélyok falva volt egykor. Az egyik kúria felújításával épülhet fel az az ökoturisztikai centrum, amely a tervek szerint 2022-ben nyithatja meg a kapuit.

Hiánypótló a beruházás, hiszen Komárom környékén a Duna szlovákiai oldalán jelenleg nincs hasonló, 21. századi interpretációs technológiát alkalmazó ökoturisztikai létesítmény, amely a Virtuális valóság, a Leap motion és egyéb egyedi eszközökkel viszi közelebb a látogatókhoz a térség természeti adottságait, és mutatja be az ember helyének sok évszázados változásait a tájban - fogalmaznak.

A cél, hogy a látogatóközpont a térség öko- és aktív turisztikai központjává váljon, ahol a látogatók információkat kaphatnak, összeállíthatják a saját bakancslistájukat, amihez szükség esetén túra- vagy idegenvezetőt, a kenutúrákhoz szakvezetőt, más esetben audioguide-ot (hangos tárlatvezető eszközt), vagy térképet is biztosítananak.

A Dunamente élményei, a környék látnivalóinak a jegyei közös csomagként megvehetők lesznek a szlovák és a magyar oldalon is.

Karva Lábatlannal szemben, az Eurovelo 6 útvonalon található, félúton Révkomárom és Párkány között a Duna partján, kerékpárral és komppal is megközelíthető, a települést évről évre több szlovákiai és magyar turista keresi fel - írják a közleményben.

Átadták a komáromi Erzsébet-szigeten Jókai Mór bronzból készült mellszobrát, mely a róla elnevezett filagóriát díszíti ezentúl. A járványügyi intézkedések miatt szűk körben, a sajtó munkatársai és néhány városi képviselő jelenlétében adták át a megújult környezetben lévő filagóriát és egyben köszöntötték a 20 éve újraalakult Jókai Közművelődési és Múzeum Egyesületet.

Keszegh Béla polgármester elmondta, az 1913-ban Jókai Mór kedvenc komáromi helyszínén, a Beöthy-kertben emelt, kupolás filagóriát Jókai halála után 9 évvel emeltette olasz mintára Beöthy Zsolt irodalomtörténész. Ez volt az első komáromi Jókai-emlékhely.

Mint mondta, eredetileg Zala György szobrászművész alkotása került a kupola alá, ám mivel az gipszből készült, nem őrződött meg az utókornak. A most átadott mellszobor Berecz Gyula szobrász alkotásának másolata, melyet Csütörtöki András restaurátor készített.

Maga az építmény a jövőben restauráláson esik majd át, egyelőre csak lefestették. „Hosszú ideig elhanyagolt volt, majd 2010-ben az Egy jobb Komáromért Polgári Társulás átfestette. A tíz évvel ezelőtti eseményen a kert utolsó tulajdonosai és még maga Szénássy Zoltán, író és helytörténész, a Jókai Egyesület újraalapítója is jelen volt – emlékezett vissza a polgármester.

Keszegh Margit, a Jókai Egyesület nevében megköszönte, hogy a jelenlegi nehéz helyzet ellenére is megszavazta a városi képviselő-testület a filagória és környezete felújításának, valamint a mellszobor elkészítésének költségeit.

Fotó: Szalai Erika/Felvidék.ma

Jókai életében meghatározó szerepet töltött be a komáromi sziget. Zsenge gyermek éveitől fogva itt nőtt fel, és még hajlott korában is ki-ki látogatott ide, ahol Beöthy Zsolt (1848 – 1922, irodalomtörténész) társaságában élvezte a kor íróinak ünneplését. A Beötthy-kertben felállított emlékmű helyén találkozott Jókai a kor íróival, akik Pestről jártak ide baráti találkozóra. Itt találkozott gyakran Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza, idősebb Szinnyei József, Molnár Ferenc, Hegedűs István. A kert egyik sarkán áll a gombaszelet alakú tetős, négyoszlopos építmény, amely alatt Jókai első szobrát emelték. A szobor, sajnos, ma már nem látható mert a két világháború között tönkrement. A Jókai-filagóriát 1975-ben kétnyelvű emléktáblával jelölte meg a Komáromi Múzeumbarátok Köre. A komáromi polgárok összefogásának köszönhetően 2010-ben felújították az emlékhelyet. Most a város önkormányzata hozzávetőlegesen 5 ezer eurót költ az Erzsébet-szigeten álló Jókai-filagória és környéke rendbehozatalára, valamint Jókai Mór mellszobrának az elhelyezésére.  

 „Ez a hely, az egykori Beöthy-kert volt Jókai Mór kedvenc tartózkodási helye, ezt az emlékművet az ő tiszteletére emelték 1913-ban“ - olvasható a szigeti Platánfa soron található Jókai-filagória magyar és szlovák nyelvű emléktábláján.

A város az 5 ezer euró körüli összegből az emlékhely körüli térkő-burkolat hiányzó elemeinek pótlása után új padokat rak majd ki, s a zöldövezetet is vonzóbbá teszi. Csütörtöki András restaurátor vállalta a Duna Menti Múzeum emeletén levő Jókai Mór-mellszobor másolatának kiöntetését, s az kerül majd a Zala György szobrászművész által készített gipszszobor helyére. A Zala-mű a 1919-es helyi harcok során semmisült meg.

Valószínűleg a szigorú járványügyi előírások idején nem rendezhető majd a szoborállításhoz méltó ünnepség, de a mű e hónapban már a filagória ékévé válhat.