Klapka György volt az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc méltán leghíresebb várvédője, aki a világosi fegyverletétel után még hónapokon keresztül védte Komárom bevehetetlen erődjét. Alakja legendává nőtte ki magát egész Magyarország területén. Főleg a duna-parti városban övezte nagy tisztelet, így Komáromban látható szobrát 1896. november 15-én, a millenáris évek évfordulóján avatták fel polgárai. Az alkotást Róna József tervezte. A leleplezés után a március 15-ei rendezvény a szobor mellett zajlott, amely az év legnagyobb eseménye volt mindig is a településen.

A cseh impériumváltást követő évtizedekben, szigorúan tilos volt a szobrot megkoszorúzni és az ünnepséget is bojkottálták a megszállók. Az I. bécsi döntés után ismét lehetőség nyílt a rendezvény megtartására, így a II. világháború befejezéséig a szobor környéke ismét otthont adhatott az eseménynek. 1945 után a csehszlovákok a szobrot eltávolították a helyéről. Az alkotást a komáromi erődbe szállították, ahol húsz évet kellett várni arra, hogy ismét visszakerülhessen a köztudatba. 1965-ben, miután Komáromot várossá nyilvánították, visszatérhetett a száműzetésből, de nem az eredeti helyére, hanem a Tiszti Pavilon előtt lévő parkba. 1990-ben restaurálta Nagy János szobrászművész a műemléket, míg az alsó talpazatot Mag Gyula faragta. A városi képviselőtestület és a Csemadok komáromi szervezete közbenjárásának köszönhetően, 1991-ben visszakerülhetett az alkotás az őt megillető helyére, a Városháza előtti főtérre. Ma is ott tekinthető meg teljes pompájában.

  1. A szobor egy régi képeslapon. Fotó: https://www.facebook.com/IKomarom
  2. Klapka György unokája (balról a második) és lánya 1969-ben a szobornál. Fotó: https://felvidek.ma/2016/06/a-komaromi-klapka-szobor-kalvariaja/
  3. A szobor ma. Fotó: https://www.deltakn.sk/