Nevezetességek, látnivalók

A komáromi erődrendszernek a Duna bal partján található része az Öreg- és Új-Várból, a Vág- és Nádor Vonalból, valamint a Vág túlpartján lévő, sáncaiban megmaradt Vág-Hídfőből áll.

Róna György alkotása. 1896-ban állítottak fel, majd (miután 1945-ben eltávolították) 1991-ben került vissza a térre.

1848-ban tűzvész áldozatává vált az épület, melyet fel kellet újítani. 1875-ben kétemeletes épületté alakították át Gorstenbergen és Arvé építészek tervei alapján. A Városháza különlegessége a tornyában 10 és 16 óra között kétóránként trombitáló Huszár.

A Zichy grófok építtették a 17. század második felében, eredetileg barokk stílusban. A felújított Zichy-palota emeleti helyiségeiben a város újabb kori történelmét bemutató állandó kiállítás kapott helyet.

Az eredetileg művészeti és kereskedelmi központként épített udvarban 45 európai ország, illtve régió jellegzetes házai sorakoznak, mind a legjellemzőbb építészeti stílusjegyekkel ellátva. A mintegy 6500 négyzetméter alapterületű udvart a Szent István-kapun, a IV. Béla-kapun és a Mária Terézia-kapun át lehet megközelíteni, a központi terén pedig a történelmi Magyarország királyainak és történelmi személyiségeinek szobrai láthatók.

A tiszti pavilon 1858 és 1863 között épült neogótikus stílusban, ami az angol gótikára emlékeztet.

A komáromi erődítményben V. László magyar-cseh király szobra 1440. évi születésére emlékeztet.

A stilizált magyar Szent Korona az Európa-udvar Vatikán házának tetőcsúcsán. A díszítő elem arra utal, hogy Vajk a pápától kapta a királyi koronát. Jobbra Olaszország háza, reneszánsz sgraffitós festéssel. 

Szülői háza a Nádor utcán állt melynek helyén az 1980-as évtől Lehár Ferenc szobrával a Lehár-park található.

A költő halálának kétszázadik évfordulóján, 2005-ben avatták fel az 1878-1879-ben gyakran idelátogató költő emlékére.  

Alapkőletétele 1937. június 20-án, ünnepélyes átadása pedig  november 28-án volt. 1945 után ezt a szobrot is eltávolították, de a ledöntött szobrok közül elsőként, 1952-ben visszakerült eredeti helyére.

A városban az ellenreformáció idején letelepedett ferencesek építették 1677-1681 között. Jelenleg galériaként hasznosítják.

A templom építését II. József Türelmi rendelete tette lehetővé. A komáromi evangélikusok előbb a Vág-Duna-soron építettek fatemplomot, majd 1783-ban megvásárolták a ma is álló lelkészházat (15. számú épület).  

Félgömb alakú kupolájával a város egyik jellegzetes épülete, műemlék. Klasszicista stílusban épült.

A komáromi református templom a Jókai utcában található. A város egyik jellegzetes épülete 63 m magas tornyával és empire stílusú homlokzatával. Vele szemben található a Komáromi Református Kollégium épülete. Fotó: Szeder László

1715-ben állították fel hálaadásul az 1710-1711. évi pestisjárvány után.

A Jókai utca déli végénél áll, a Városháza szomszédságában.

A komáromi Szent József-kápolna 1741-ben épült. Belső terének műépítészeti megoldásaival figyelemreméltó késő barokk építészeti emlék.

A Duna Menti Múzeum székhelye a Nádor utcában található, az 1913-ban épült kultúrpalota épületében. A szlovákiai magyar kultúra egyik legfontosabb központja, egyben Szlovákia leggazdagabb római kori gyűjteményével is büszkélkedhet.

A komáromi Szent András-templom a város legfontosabb temploma, a város egyik domináns épülete. Mai formájában 1768-1771 között épült barokk stílusban.

Az 1645-ből származó, a jezsuiták által emelt barokk stílusú épületet a bencés rend 1848-ban újjáépítette és rendházként, valamint ideiglenes gimnáziumként működtette.

A szobor Győrfi Lajos magyarországi szobrászművész alkotása. Az 1,5 tonnás bronz mű életnagyságban ábrázolja Istvánt, s magassága a talapzattól a lándzsa hegyéig 8,3 méter.