Blog - Idén is megrendezték Az Év Vállalkozója versenyt Révkomáromban
Az Év Vállalkozója verseny célja a felvidéki magyar vállalkozók bemutatkozási lehetőségeinek elősegítése, együttműködések létrehozása, kapcsolatrendszerük bővítése, valamint a résztvevők szakmai fejlesztése. A versenyt harmadik alkalommal rendezték meg, s az idei téma: "vállalkozói sikerek Covid idején". A verseny megnyitóján jelen volt és beszédet mondott Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára is.
Komárom - Klapka honvédtábornok dicső városa
Komárom városát a honfoglalás után, a 11. században alapították. A Magyar Királyság idejében Komárom vármegye székhelye volt, a városi rangot 1265-ben kapta meg. A város a török hódoltság idején végvárként funkcionált, az 1594-es sikertelen török ostrom után kezdődött meg a komáromi erődrendszer kiépítése. Komárom történelme során számos viszontagságot megélt. A 18. században földrengések és tűzvészek pusztították, olyannyira, hogy II. József át akarta az egész várost költöztetni a Duna déli oldalára, a mai magyarországi Komárom, a 19. század végéig Új-Szőny helyére, amelyet 1896. július 1-jén egyesítettek Komárommal. Mégis, a 19. század elején az erőd megerősítésével az akkori magyar föld legerősebb katonai bázisává nőtte ki magát a település, nem véletlen, hogy 1849-ben, Klapka Györgynek köszönhetően, a komáromi erőd volt az utolsó, amelynek a katonái letették a fegyvert a szabadságharc zárásaként. A város évszázadokon keresztül híres volt kulturális életéről - Csokonai itt udvarolt Lillájának, Jókai Mór itt nőtt fel, Egressy Béni itt írta a Klapka-indulót. Itt született Lehár Ferenc zeneszerző, aki bár élete nagy részét Ausztriában élte le, haláláig, 1948-ig magyar állampolgár maradt, és szülővárosát sosem feledte. Komárom a magyarországi történelemben több alkalommal is komoly szerepet játszott. Ez volt az a város, ahol V. László király született, vagy ahol Beatrix, Mátyás király felesége összehívta a királyválasztó országgyűlést férje halála után. S Komárom volt az a város is, ahol Ferenc József ifjú felesége, Sissy elsőként magyar földre lépett a mai Erzsébet-szigeten. Az első világháború zárása jelentősen megváltoztatta Komárom sorsát. 1919-ben a csehszlovák hadsereg elfoglalta a várost. A magyar csapatok április 30-án eredménytelen kísérletet tettek ugyan a visszafoglalására, a trianoni szerződés végleg rögzítette a kialakult állapotokat: a Duna bal parti része Komárno néven a Csehszlovák Köztársaság része lett.
Komárom (szlovákul Komárno) ma város Szlovákiában, a Nyitrai kerület komáromi járásában.
Komáromi szlovákok
Szlovák-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.
Programajánló
- Felvidéki Költők Társasága
Még januárban indult útjára a Komáromi Jókai Színház online projektje, amely a „Felvidéki Költők Társasága” címet viseli, és amelynek lényege, hogy a művészek a kortárs felvidéki magyar költők verseit adják elő. Versekért kattintson a projekt YouTube csatornájára: https://www.youtube.com/channel/UC9GrMrWyIDFuIjiSKI78h8w/playlists